2011. március 28., hétfő

17:45 | yks | 0 komment

nagyon egyedül állsz, nagyon egyedül,
van amit csinálsz, de mégis valahogy, iránytalan az egész. Nem az rajzolódik ki aki vagy. Nem az akivé válnod kellene. bár legalább vállalható. Nincsen minta, amit követhetnél és igazából a menekülésen kívül nincs is ötleted. és aztán sokáig nagyon sokáig marad ez a minta nélküliség, ez a vergődés, mert már magadat akadályozod a rengeteg megállással. Jó lenne valamihez visszanyúlni, valamihez ami nem éget, ami nem nyílt seb, valami éphez. újra és újra kezdeni. mindennap. és ha még mindennap lenne lehetőség. De nem, lehetőségek ennél sokkal ritkábbak.

2011. március 9., szerda

21:33 | yks | 0 komment

a halál mindig unalmasnak tűnt. az élet, az élet na az sem tűnt sokkal izgalmasabbnak, de legalább nem kellett érte sokat tenni. ezért aztán a két unalmas dolog közül nem volt nehéz azt választani, amihez nem kellett nagyon változtatni a dolgokon. Mert nem a változatosság hanem az állandóság gyönyörködtet.

2011. március 1., kedd

23:53 | könyvfilmzene | yks | 1 komment

Avatar: valószínű, ha 3D-ben látom, akkor nem fanyalognék, mert azt mondanám ez valóban technikai bravur. Így azonban csak maradnak a dramaturgiai és egyéb történet beli bakik. Remélem nem lesz második rész.